A népi mozgalmak a szuverenitást és a regionális integrációt hangsúlyozzák, és figyelmeztetnek a jobboldali program veszélyére. A nem kormányzati szervezetek viszont „konkrét intézkedéseket” követelnek Lulától.
Számos brazil társadalmi mozgalom és szervezet nyílt levélben szólította fel Luiz Inácio Lula da Silva elnököt, hogy ismerje el Nicolás Maduro venezuelai választási győzelmét, és „tartsa tiszteletben” a szomszédos ország szuverenitását.
Nem kormányzati szervezetek (NGO-k) egy csoportja ugyanakkor felszólította Lulát, hogy tegyen „konkrétabb intézkedéseket” a „demokratikus és békés átmenet biztosítása érdekében Venezuelában”. Mindkét kezdeményezés a harmadik hivatali ciklusra való tekintettel indult, amelyre Maduro elnököt január 10-én iktatják be.
A 2024. július 28-i venezuelai elnökválasztás eredménye vitatott, miután a venezuelai választási hatóság, a CNE nem tette közzé a szavazás lebontott eredményét, ahogyan az a korábbi választásokon szokásos és törvényileg előírt. Ennek ellenére a CNE Madurót nyilvánította a választás győztesének, és az ország legfelsőbb bírósága is megerősítette ezt.
A brazil kormány közvetítő álláspontot foglalt el a kialakult vitában, de kijelentette, hogy „még mindig várja a szavazóhelyiségekre lebontott eredmények kihirdetését”.
A most Lulához forduló brazil mozgalmak és szervezetek között olyan jól ismertek is vannak, mint a földnélküliek MST mozgalma. Szakszervezetek, mint például a Central dos Trabalhadores e Trabalhadoras do Brasil (CTB), a média szakemberei, az Ügyvédek a Demokráciáért Egyesület, különböző ifjúsági szervezetek, afroszervezetek, a Marcha Mundial das Mulheres nemzetközi feminista mozgalom, az União Nacional LGBT és diákszervezetek is támogatták a nyílt levelet.
Levelükben leszögezik, hogy Maduro elnökségének brazil elismerése „a béke és a regionális stabilitás támogatásának egyértelmű üzenetét” jelentené. Hiszen „a regionális integráció az Ön kormánya külpolitikájának egyik legfontosabb tengelye” – áll a Lulához intézett felhívásban.
A brazil külügyminisztérium annak idején gratulált Madurónak az elnökválasztás „békés lebonyolításához”, anélkül, hogy elismerte volna újraválasztását. Novemberben azonban a brazil elnök azt mondta, hogy „Maduro Venezuela problémája, nem Brazíliáé”, és megvédte mindkét ország szuverenitását.
A levél szerzői úgy vélik, hogy „a párbeszéd, az őszinteség, az empátia és a közvetlenség a venezuelai kormány felé, különösen a választások utáni kritikus pillanatban”, valamint a régió többi országa felé az integráció szempontjából elengedhetetlen.
Az alulról szerveződő szervezetek figyelmeztetnek azokra a kockázatokra, „amelyeket a szélsőséges mozgalmak megerősödése Venezuelában az egész régióra nézve jelent”. Elítélik „a venezuelai ellenzék és az Egyesült Államok egyes részeinek antidemokratikus és terrorista jellegét”. Ezek az erők és az országon kívüli szövetségeseik olyan programot támogatnak, amely nemcsak az ország belső békéjét, hanem egész Latin-Amerika stabilitását is veszélyezteti.
Több nem kormányzati szervezet, köztük a Human Rights Watch és a Transparency International, ellentétes elvárásokat fogalmaz meg Lulával szemben. Egy másik nyílt levélben rámutattak, hogy öt hónappal a választások után az ellenzék csalásra vonatkozó állításait még mindig nem vették figyelembe, és a választási jegyzőkönyveket még mindig „nem mutatták be tételesen”. Maduro elnök mindazonáltal január 10-én „megkezdi harmadik hivatali ciklusát”.
A szervezetek elítélik „az emberi jogok széles körű megsértését” és „a nép szavazóurnák által kifejezett akaratának semmibe vételét”, és úgy vélik, hogy „ezt a helyzetet Brazília nem normalizálhatja és nem fogadhatja el”. Ehelyett Brazíliának „határozottan cselekednie kell”.
Ennek érdekében a Lula-kormánynak ki kell jelentenie, hogy „nem ismeri el a választási eredményeket”, amíg a választási folyamat eredményeit be nem mutatják és nem ellenőrzik. Végül Brazíliának „támogatást kell nyújtania a szervezett civil társadalomnak”, tekintettel „a jelenlegi venezuelai kormány súlyos elnyomására”, és törekednie kell „azoknak a szabadon bocsátására, akiket a júliusi választásokat követő tüntetések után önkényesen őrizetbe vettek”.
Írta: Marta Andujo
Forrás: Amerika21
